A legjobb CMS-platformok: hosztolt weboldalépítők vagy saját üzemeltetésű rendszerek

A legjobb CMS kiválasztása egy kis oldalhoz egyetlen kérdéssel kezdődik: egy szolgáltató üzemelteti helyetted a weboldalt, vagy te magad? Egy hosztolt weboldalépítő, például a Wix, a Squarespace vagy a Shopify, gondoskodik a szerverekről és a biztonsági feladatokról, cserébe viszont az oldalad a csomagjai keretei között él. Egy saját üzemeltetésű CMS, például a WordPress, a Ghost vagy a Joomla, a fájlokat és az adatbázist is a kezedbe adja, cserébe viszont valakinek folyamatosan frissítenie kell.

Ha erre a kérdésre megvan a válasz, a reális platformok listája lerövidül, és a hátralévő döntés nagyrészt azon múlik, mit kell tudnia az oldalnak.

Röviden

• Kis oldal, amelyet magad szerkesztesz, és nincs, aki karbantartsa: hosztolt weboldalépítő, például a Wix vagy a Squarespace.
• Webáruház a lehető legkevesebb beállítással: Shopify.
• Hírlevél, blog vagy fizetős kiadvány: Ghost, akár saját üzemeltetésben, akár a Ghost saját menedzselt tárhelyén.
• Oldal, amelyet egy szabadúszó épít meg, majd átad neked: WordPress vagy hosztolt weboldalépítő, attól függően, ki intézi a frissítéseket az átadás után.
• Nagy termékkatalógus, sok nyelv vagy összetett munkafolyamatok: Drupal, Magento Open Source, Adobe Commerce, TYPO3 vagy Craft CMS, de csak fejlesztő bevonásával.

Hosztolt weboldalépítő vagy saját üzemeltetésű CMS: először ezt döntsd el

Egy Wix-oldalt nem lehet másik tárhelyre költöztetni. A Wix súgóközpontja elmagyarázza, hogy a SaaS-architektúrája nem támogatja a külső tárhelyet, mert az oldal működése a Wix saját technológiájától függ.

A „weboldalépítő” és a „CMS” (tartalomkezelő rendszer) nem egymás ellentétei: a hosztolt weboldalépítők is tartalmaznak tartalomkezelést, a saját üzemeltetésű CMS-ek, például a WordPress, pedig oldal- és témaszerkesztést is kínálnak. A tulajdonos szempontjából az a döntő különbség, hogy ki hosztolja és ki tartja karban a szoftvert.

A hosztolt megoldás. A szolgáltató üzemelteti a szervereket, telepíti a biztonsági javításokat, és biztosítja az SSL-tanúsítványt (ez a fájl teszi lehetővé, hogy az oldal biztonságosan, HTTPS-en keresztül töltődjön be). Te bejelentkezel, szerkesztesz és közzéteszel. Amiről lemondasz, az a feltételek feletti kontroll: a funkciók csomagszintekhez kötődnek, az előfizetés ára annyi, amennyit a szolgáltató a megújításkor megszab, a távozás pedig általában azt jelenti, hogy az oldalt egy új platformon újra fel kell építeni. Egy ötoldalas szolgáltatói oldalnál, amelyet néhány év múlva úgyis újraterveznek, ez az újraépítés észszerű ár lehet azért, hogy nincs karbantartandó szoftver.

A saját üzemeltetésű megoldás. A CMS-szoftvert egy bérelt szerverre telepíted, így te rendelkezel az oldal fájljai és az adatbázis felett, és át is viheted őket egy másik tárhelyre. Ennek ára az indulás utáni folyamatos munka. Valakinek gondoskodnia kell a következőkről:

• az alapszoftver frissítéseinek telepítése, amint megjelennek, a biztonsági kiadásokat is beleértve
• a témák (dizájnsablonok) és a bővítmények (kiegészítők) frissítése, majd annak ellenőrzése, hogy az oldal utána is működik
• a mentések készítése és tesztelése, hogy egy félresikerült frissítést vissza lehessen vonni
• a szerver futtatókörnyezetének frissítése, amikor a régebbi verziók már nem kapnak biztonsági javításokat, ilyen például a PHP verziója, amelyen a WordPress és a Joomla fut
• maga a szerver védelme és felügyelete: bejelentkezések, tűzfalszabályok és riasztások, ha az oldal leáll

Ez a „valaki” lehetsz te, egy havidíjas karbantartási szerződéssel dolgozó szabadúszó, vagy egy menedzselt tárhelyszolgáltató, amely magasabb díjért elvégzi a munkát. Az viszont nem lehet, hogy senki. A saját üzemeltetésnek saját rendszeres költségei is vannak (a szerver, a domain és az esetleges prémium bővítmények), így ez nem arra jó, hogy ne kelljen fizetni. Arra jó, hogy a kényelem helyett a kontrollért fizess.

A platformok összehasonlítása

A költséget modellként tüntetjük fel, nem árként, mert a csomagárak gyakran változnak, és régiónként eltérnek.

Hosztolt weboldalépítők

Ez a négy platform az első döntés hosztolt oldalán áll, így az ott leírt kompromisszum mindegyikükre érvényes. Abban különböznek, mennyi tervezési szabadságot és milyen mély e-kereskedelmi funkciókat adnak.

Wix

A Wix hosztolt weboldalépítő: a szervereket a Wix üzemelteti, te pedig a böngészőben futó szerkesztőjében tervezed és szerkeszted az oldalt. Azoknak szól, akik működő oldalt szeretnének úgy, hogy a tárhelyhez egyáltalán ne kelljen hozzányúlniuk.

A Wix egy olyan kis szolgáltató vállalkozáshoz illik, amelynek oldalakra, kapcsolatfelvételi űrlapra és esetleg időpontfoglalásra van szüksége, és nincs, aki a szoftvert karbantartsa. A Wix a szerkesztőben tér el a leglátványosabban a fő saját üzemeltetésű lehetőségtől: a Wix és a WordPress funkcióit összevető táblázat a fogd és vidd szerkesztést állítja szembe egy olyan beállítással, amely több erőfeszítést és műszaki tudást igényel.

Előnyök:

• Az ingyenes csomaggal fizetés előtt felépítheted és kipróbálhatod az oldalt
• Az oldalak vizuálisan, kód nélkül szerkeszthetők

Hátrányok:

• Az ingyenes oldalak siteprefix.wixsite.com formájú címet használnak, így saját domainhez fizetős csomag kell

Squarespace

A Squarespace kész dizájnsablonokra épülő hosztolt weboldalépítő, a tárhely benne van az árban. Ingyenes csomag nincs: a Squarespace 14 napos ingyenes próbaidőt kínál, mielőtt az előfizetés elindul.

Portfólióhoz, étteremhez vagy kis szolgáltató vállalkozáshoz illik, ahol az oldal megjelenése sokat számít, és a tulajdonos egy kész dizájnból szeretne kiindulni.

Előnyök:

• Kész dizájnsablonok kiindulópontként

Hátrányok:

• A próbaidő lejárta után fizetős előfizetés

Webflow

A Webflow hosztolt vizuális weboldalépítő beépített CMS-sel a strukturált tartalomhoz, például blogbejegyzésekhez vagy csapatoldalakhoz. Nem csak kód nélküli munkára való: a Webflow szerint az eszköze igyekszik nem akadályozni a kóddal végzett további testreszabást.

Egy nem fejlesztő számára azonban épp ennek a rugalmasságnak van ára. A szerkesztő webdizájn-fogalmakkal dolgozik (dobozok, osztályoknak nevezett újrahasználható stílusnevek és elrendezési szabályok), amelyek elsajátítása időt vesz igénybe, és ez a tanulási görbe az ára annak, amit a Webflow testreszabhatósága a WordPress-szel összevetve nyújt. A CMS-résznek csomagkorlátai is vannak: a Webflow árazási oldala szerint az ingyenes Starter csomag 50 CMS-elemet enged, saját domainhez vagy nagyobb CMS-oldalhoz viszont fizetős oldalcsomag kell.

Előnyök:

• Részletes vizuális kontroll az elrendezés felett
• Egyedi kód és szkriptek az egész oldalra vagy oldalanként

Hátrányok:

• Időbe telik, mire a szerkesztés rutinná válik
• 50 elemes CMS-korlát az ingyenes csomagban

Shopify

A Shopify hosztolt e-kereskedelmi platform: a termékek, a fizetési folyamat, a fizetések és a webáruház felülete a Shopify infrastruktúráján futnak. A W3Techs szerint a felméréseiben szereplő összes e-kereskedelmi rendszer 32,1%-a a Shopify (2026 októberi adat).

A Shopify olyan tulajdonoshoz illik, akinek az oldala elsősorban értékesítésre való, és aki úgy szeretne működő boltot, hogy ne bővítményekből kelljen összeraknia. Az árazási oldala 3 ingyenes napot kínál, utána pedig egy olcsó bevezető ajánlatot, amelynek feltételei régiónként eltérnek. Ha egy boltnak több kontrollra van szüksége, mint amennyit egy előfizetéses platform enged, helyette mérlegelheti az ingyenes és nyílt forráskódú Shopify-alternatívákat.

Előnyök:

• Fizetési folyamat és fizetések benne vannak

Hátrányok:

• Egy főleg cikkekből vagy szolgáltatási oldalakból álló oldal olyan e-kereskedelmi funkciókért fizet, amelyeket nem használ

Saját üzemeltetésű, nyílt forráskódú CMS-ek

Ez a három ingyenes, nyílt forráskódú szoftver, amelyet egy szerverre telepítesz. Mindegyik az oldal tulajdonjogát adja a kezedbe, a karbantartásával együtt. Abban különböznek, milyen tartalom közzétételére készültek, és csak egy részét adják a nyílt forráskódú CMS-családok szélesebb körének.

WordPress

A WordPress a GPL licenc alatt kiadott, nyílt forráskódú CMS-szoftver, amelyet a saját tárhelyedre telepítesz. Ez a legelterjedtebb CMS: a W3Techs szerint a WordPress fut azoknak a weboldalaknak az 58,6%-án, amelyek CMS-ét azonosítani tudja, ami az összes weboldal 40,2%-a (2026 októberi adat).

A témák és a bővítmények kiterjesztik a WordPress képességeit, és mindegyik hozzáadott elem egyben olyan kód is, amelyet valakinek, legyen az te, egy szabadúszó vagy egy menedzselt tárhelyszolgáltató, frissen és kompatibilisen kell tartania.

Előnyök:

• Témák és bővítmények sokféle oldalhoz, a blogoktól a webáruházakig

Hátrányok:

• Az alapszoftver, egy téma vagy egy bővítmény frissítése tönkreteheti az egyik oldalt

Ghost

A Ghost nyílt forráskódú publikációs platform, amelyet az MIT licenc alatt adtak ki, és arra készült, hogy cikkeket tegyen közzé, hírleveleket küldjön, és fizetős előfizetést kínáljon a tagoknak. Nem kizárólag headless CMS: a Ghost alapértelmezett front-end témaréteggel érkezik, de headless módon is használható, ha egy fejlesztő külön front endet épít.

A Ghost olyan szerzőhöz vagy kiadványhoz illik, amelynek az üzlete maga a közönség. A hírlevelek és a tagság az alaptermék részei, így ez a feladat nem függ kiegészítőktől. A Ghost(Pro) a Ghost saját menedzselt tárhelye, amely a karbantartást a Ghostra hárítja, miközben ugyanazt a nyílt forráskódú szoftvert használja.

Előnyök:

• Beépített hírlevelek, tagság és fizetős előfizetések
• Az írásra tervezett szerkesztő

Hátrányok:

• Publikálásra készült, ezért egy összetett oldalelrendezésű szolgáltatói oldalhoz kevésbé illik

Joomla

A Joomla ingyenes, nyílt forráskódú CMS, amelyet önkéntes közösség tart karban, jelenlegi kiadása a Joomla! 6.1.4 (2026. szeptember). A projekt bővíthetőnek, többnyelvűnek és akadálymentesnek írja le.

A Joomla rendszerben a menük és a modulok (az oldalon a tartalmat elhelyező blokkok) határozzák meg, hol jelenik meg a tartalom, ezért ezeket be kell állítani, mielőtt az oldal a tervek szerint működne. A Joomla a 4-es verzió óta beépített Web Services API felülettel is rendelkezik, így a tartalom szükség esetén más alkalmazásoknak is továbbítható.

Előnyök:

• Többnyelvűség, ahogy a projekt leírja
• Beépített Web Services API

Hátrányok:

• Sokkal kisebb részesedés a weben, mint a WordPress esetében: a W3Techs szerint a Joomla az összes weboldal 1,1%-án fut (2026. október)

E három rendszer bármelyikének saját üzemeltetése ugyanahhoz a követelményhez vezet: egy szerverhez, amely felett te rendelkezel, vagy az, aki az oldalt helyetted karbantartja. A Cloudzy WordPress VPS-e pontosan ilyen szerver: saját menedzselésű VPS (a szoftvert te telepíted és tartod karban) root hozzáféréssel (teljes rendszergazdai kontroll a szerver felett) és 99,95%-os rendelkezésre állási SLA-val, és ugyanez a konfiguráció Ghost VPS formájában is elérhető. Mivel saját menedzselésű, olyan oldalhoz illik, ahol valaki ki van jelölve a fent leírt frissítések és mentések elvégzésére.

Platformok, amelyeket csak fejlesztővel érdemes választani

Az ebbe a csoportba tartozó négy platform sokra képes, de ha nem vagy fejlesztő, ne egyedül válassz közülük. A beállításuk és az indulás utáni sok hétköznapi módosítás fejlesztői tudást feltételez, így a költségbe az oldal teljes élettartama alatt beletartozik egy fejlesztő ideje is.

Drupal

A Drupal nyílt forráskódú CMS-szoftver, amely először 2001 januárjában jelent meg, így régebbi a WordPressnél. Strukturált, összetett oldalakhoz készült, és a Drupal.org szerint több ezer kiegészítővel bővíthető.

A projekt a nem fejlesztők felé mozdul: a Drupal CMS 2.0 vizuális oldalépítést hoz a Drupal Canvas segítségével, valamint oldalsablonokat. Ez csökkenti a belépési küszöböt, de annak eldöntése, hogyan legyen strukturálva a tartalom, mely modulokat (kiegészítőket) telepítsd, és hogyan kezeld a nagyobb verziófrissítéseket, továbbra is fejlesztőt igényel, és itt válik el a Drupal útja a WordPresstől.

Előnyök:

• Elbírja az összetett tartalomszerkezeteket és a nagy oldalakat
• Több ezer kiegészítő
• Ingyenes és nyílt forráskódú, GPL licenc alatt

Hátrányok:

• A beállítás és a szerkezeti módosítások fejlesztőt feltételeznek
• A verziófrissítések és a modulkompatibilitás műszaki felügyeletet igényelnek

OLVASD

Drupal vs. WordPress: melyik CMS platform jobb számodra?

Magento Open Source és Adobe Commerce

A Magento két kiadásban érhető el. A Magento Open Source az ingyenes, saját üzemeltetésű kiadás. Az Adobe Commerce (korábban Magento Commerce) a fizetős kiadás, amelyet az Adobe úgy pozicionál, hogy a felhőarchitektúráját és a tárhelyet is magában foglalja. Az Adobe 2018-ban zárta le a Magento felvásárlását.

Mindkét kiadás nagy katalógusú, saját fejlesztőcsapattal rendelkező boltokra készült. Egy kis bolt esetében a telepítés, a bővítmények és a verziófrissítések több fejlesztői időt emésztenek fel, mint amennyit egy kis bolt általában megindokol. Ha van fejlesztőd, a Magento telepítése VPS-re útmutató végigvezet a követelményeken és a lépéseken.

Előnyök:

• Nagy katalógusokhoz és összetett bolti logikához készült
• Mély testreszabhatóság azoknak a csapatoknak, akiknek megvan hozzá a tudásuk

Hátrányok:

• A telepítés és a verziófrissítések fejlesztőt igényelnek
• Az Adobe Commerce fizetős vállalati termék

OLVASD

Hogyan telepítsd a Magentót VPS-re: teljes Ubuntu oktatóanyag

TYPO3

A TYPO3 nyílt forráskódú CMS, amelyet Kasper Skårhøj hozott létre 1997-ben. Jelenlegi hosszú távú támogatású ága a TYPO3 14, a TYPO3 Extension Repository pedig több ezer bővítményt kínál.

A hosszú távú támogatású (LTS) kiadások rögzített verziót adnak, amelyhez igazítva tervezhetők a frissítések. Ez a kiszámíthatóság annak a szervezetnek a leghasznosabb, amelynek fejlesztőcsapata évekre előre ütemezi a munkát, és annak a tulajdonosnak a legkevésbé, akinek a jövő héten kell módosítania egy oldalt.

Előnyök:

• Hosszú távú támogatású kiadások
• Nagy bővítménytár
• Ingyenes és nyílt forráskódú

Hátrányok:

• A beállítás és a konfiguráció fejlesztőt feltételez

Craft CMS

A Craft CMS saját üzemeltetésű CMS saját, zárt licenccel, tehát nem nyílt forráskódú. Minden Craft-projekt ingyenes Solo licenccel indul, a fizetős Team és Pro licencek pedig további funkciókat adnak, például felhasználókezelést.

A Craft olyan tervezőknek és fejlesztőknek való, akik egyedi oldalt építenek, majd a tartalomért felelős csapatoknak egy ahhoz az oldalhoz igazított szerkesztőfelületet adnak át. A mögötte lévő sablonokat fejlesztő írja, így a dizájn későbbi módosításához ismét fejlesztőhöz kell fordulni.

Előnyök:

• Ingyenes Solo kiadás egyfelhasználós projektekhez
• A tartalomszerkezetek az adott oldalra szabva készülnek
• Lokalizáció több oldalhoz, nyelvhez és területi beállításhoz

Hátrányok:

• Zárt licenc, csapatoknak fizetős kiadásokkal
• A dizájn és a szerkezet módosításához fejlesztő kell

Mikor jó választás a headless CMS

A headless CMS tárolja és kezeli a tartalmat, de nincs saját front endje. A tartalmat API-n (olyan kapcsolaton, amelyből más szoftverek olvasnak) keresztül szolgáltatja, a megjelenítő weboldalt pedig egy fejlesztő építi meg. A tulajdonos számára a gyakorlati következmény egyértelmű: az oldalelrendezést fejlesztő nélkül általában már nem tudod módosítani, mert az elrendezés a kódban él, nem a CMS-ben. A műszaki oldal is nehezebbé válik, mivel a headless megoldásoknak több mozgó alkatrészük van (külön front end és back end), és API-integrációs munkát igényelnek.

A fő lehetőségek két csoportba sorolhatók. A Strapi nyílt forráskódú, saját üzemeltetésű headless CMS-ként írja le magát. A Payload szintén nyílt forráskódú, csapata pedig a Figma csapatához csatlakozott úgy, hogy a Payload nyílt forráskódú marad. A Directust te magad is üzemeltetheted, de nem nyílt forráskódú, csak elérhető a forráskódja, a Monospace Sustainable Core License alatt. A szolgáltató által hosztolt oldalon a Sanity Studio szerkesztőfelülete nyílt forráskódú, de a Sanity hosztolt API-jaihoz és a Content Lake-hez csatlakozik, a Storyblok pedig szintén hosztolt szolgáltatásként érhető el.

A headless akkor jó választás, ha egy fejlesztőcsapat egyetlen tartalomforrásból épít weboldalt, alkalmazást és más csatornákat. Egy tulajdonos által karbantartott kis oldalnál viszont minden dizájnmódosításhoz fejlesztő kell.

Mit tudnak ma az AI-alapú weboldalépítők

A Wix első AI-alapú weboldalépítőjét már kivezették. 2024. november 10. óta a Wix már nem támogatja az ADI-val létrehozott oldalakat (Artificial Design Intelligence). A Wix azóta bejelentette a Wix Harmonyt mint új, kiemelt AI-alapú weboldalépítőjét, amely egy Aria nevű AI-ügynökre épül, és természetes nyelvű utasítások alapján szerkeszti az oldalt.

A többi hosztolt weboldalépítő is hasonló eszközöket kínál. A Squarespace a Blueprint AI-t AI-alapú dizájnrendszerként írja le, amellyel új weboldalt lehet indítani, a Webflow AI-alapú oldalépítője pedig leírás alapján többoldalas webhelyet generál. A Framer AI-alapú weboldalépítőt kínál tervezőknek és csapatoknak.

A saját üzemeltetésű platformok bővítményekkel adnak hozzá AI-funkciókat. A WordPresshez a Jetpack AI Assistant blokk segít tartalmat vázlatolni, átalakítani, lefordítani és javítani, többek között 12 nyelvre fordítva, a Jetpack AI pedig címeket és összefoglalókat is generál. A Drupal CMS 2.0 opcionális AI-eszközöket kínál irányítási szabályokkal.

Mindez nem változtat az első döntésen. Az AI segíthet egy oldal létrehozásában vagy szerkesztésében, de a hosztolási modell továbbra is meghatározza, ki rendelkezik a szoftver felett, és milyen könnyen költöztethető az oldal.

Melyik CMS-t válaszd?

A megfelelő platform abból következik, hogy ki tartja karban az oldalt az indulás után, és mire kell az oldalnak elsősorban. Egy egyedül szerkesztett kis oldalhoz itt az alapértelmezett ajánlás egy hosztolt weboldalépítő. A saját üzemeltetés akkor éri meg, ha számít a tulajdonjog vagy a rugalmasság, és van, aki karbantartsa a szoftvert.

1. Kis oldal, amelyet magad szerkesztesz, és nincs, aki a szoftvert karbantartsa. Válaszd a Wixet vagy a Squarespace-t. Itt a karbantartás dönt: ha nincs, aki telepítse a frissítéseket, a hosztolt weboldalépítő leveszi rólad ezt a munkát.
2. Webáruház, amelynek gyorsan működnie kell. Válaszd a Shopify-t, mert a beállítási idő a szűk keresztmetszet, a fizetési folyamat és a fizetések pedig bővítmények összerakása nélkül működnek. A Magento Open Source vagy az Adobe Commerce felé csak akkor lépj tovább, ha a katalógus nagy, és rendelkezésre áll egy fejlesztőcsapat.
3. Hírlevél, blog vagy fizetős kiadvány. Válaszd a Ghostot, a Ghost(Pro) szolgáltatáson, ha senki nem fog szervert karbantartani. Itt az illeszkedés dönt: a Ghost pontosan erre a feladatra készült.
4. Oldal, amelyet egy szabadúszó épít meg és ad át neked. Válaszd a WordPresst, ha a szabadúszó vagy egy menedzselt tárhelyszolgáltató továbbra is intézi a frissítéseket, vagy egy hosztolt weboldalépítőt, ha az átadás után egyedül maradsz. A tisztázandó kérdés az, hogy ki felel a karbantartásért, miután a fejlesztést kifizették, ezért ebben még a munka megkezdése előtt állapodjatok meg.
5. Oldal, amelyet teljes egészében birtokolni szeretnél, és van, aki karbantartsa. Válaszd a WordPresst, vagy a Joomla rendszert, ha a többnyelvű tartalom kulcsfontosságú. Itt a kontroll az elsődleges, mert számodra fontosabb, hogy az oldal a tiéd legyen, mint hogy elkerüld a karbantartást.
6. Nagy katalógus, sok nyelv vagy összetett szerkesztőségi munkafolyamatok. Válaszd a Drupalt, a TYPO3-at, a Craft CMS-t vagy a Magento platformot, de csak úgy, hogy egy fejlesztő a kezdetektől részt vesz. A korlátozó tényező az összetettség, amelynek kezelésére ezek a platformok készültek, a kis oldalakra szánt eszközök viszont nem.

Gyakran ismételt kérdések

Melyik a legjobb CMS összességében?

Nincs egyetlen legjobb CMS; a megfelelő attól függ, ki tartja karban az oldalt. A W3Techs szerint a WordPress a legelterjedtebb, az összes weboldal 40,2%-án fut (2026. október), de ettől a népszerűségtől még nem ez a jó választás minden tulajdonosnak. Ha egyedül szerkeszted az oldalt, és senki nincs, aki a szoftvert karbantartsa, általában egy hosztolt weboldalépítő, például a Wix vagy a Squarespace a jobb választás. Ha a saját tulajdonodban szeretnéd tudni az oldalt, és van segítséged a karbantartásban, a WordPress erős alapértelmezett választás.

Átköltöztethetem később az oldalamat a Wixről WordPressre?

A tartalmat átviheted, magát a Wix-oldalt viszont nem. A Wix súgóközpontja szerint a Wix-oldalak máshol nem hosztolhatók, így a WordPressre költözés azt jelenti, hogy a dizájnt és az oldalakat újra létre kell hozni a WordPressben, a tartalmat pedig át kell másolni.

Kell fejlesztő a WordPress üzemeltetéséhez?

A tartalom közzétételéhez nem: a bejegyzések írása és az oldalak szerkesztése a WordPress adminfelületén megy. Az oldal egészséges állapotban tartásához viszont valakinek rendszeresen foglalkoznia kell vele, legyen az te, egy menedzselt tárhelyszolgáltató vagy egy szabadúszó, a frissítési, mentési és biztonsági feladatok miatt, amelyekre minden saját üzemeltetésű oldalnak szüksége van.

Melyik CMS-t használjam webáruházhoz?

Egyetlen szabályból indulj ki: használj hosztolt webáruházat, hacsak nem tart karban valaki szervert helyetted. A Shopify a hosztolt út, beépített fizetési folyamattal és fizetésekkel. A Magento Open Source és az Adobe Commerce a nehezebb, saját üzemeltetésű vagy vállalati út, és a kezdetektől fejlesztőcsapatot feltételeznek.